A Balaton - Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tava - tektonikai süllyedésekkel keletkezett kb. 25 ezer évvel ezelőtt. Ebbe nyúlik be a Tihanyi félsziget, amelyet vulkanikus erők alakítottak ki. A krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó: a horgászok által kedvelt Belső-tó és a vízimadarak paradicsoma a Külső-tó.

A félszigetet ősidők óta emberek lakják. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védett helyet. A középkorban történt a mai Tihany ősének a megalapítása, amikor 1055-ben I.András király itt építette meg a királyi család sírhelyét és feléje bencés monostort emeltetett. I.András sírjának kőlapja most is látható az apátság altemplomában.

A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenicus) volt. A 16-17. századi török háborúk idején végvárrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, s azóta Tihany jelképe.

Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is. Évente hazai és külföldi túristák tömegei keresik fel.